Legendarészletek

A rablók megtérítése

Egy időben a testvérek Borgo San Sepolcro fölött fekvő remeteségében néha rablók jelentek meg, hogy a testvérektől kenyeret kérjenek. Ezek a környék nagy erdeiben rejtőzködtek, és időnként kimentek az utakra, hogy az arra járókat fosztogassák. Ezért egyes ottani testvérek ezt mondogatták: "Nem helyes alamizsnát adni nekik, főként mert rablók, és az emberekkel oly sok és nagy gonoszságot művelnek." Mások viszont látva, hogy milyen alázatosan koldultak, és hogy a nagy szükség kényszerítette őket erre, néha adtak nekik, de mindig figyelmeztették őket, hogy térjenek meg és tartsanak bűnbánatot. Közben a remeteségbe érkezett Szent Ferenc, és a testvérek a véleményét kérték a dologról: vajon adjanak-e nekik kenyeret, vagy ne. Szent Ferenc így válaszolt: "Ha úgy cselekszetek, ahogy mondom, bízom az Úrban, hogy megnyeritek lelküket." Majd folytatta: "Menjetek és szerezzetek jófajta kenyeret és bort, aztán vigyétek ki nekik az erdőbe, oda, ahol tudomástok szerint tanyáznak, és ezt kiáltsátok: "Rabló testvérek! Gyertek ide hozzánk! Mi vagyunk azok, a testvérek, és jó kenyeret meg bort hozunk nektek." Azok rögtön odamennek majd hozzátok. Ti pedig terítsetek a földre abroszt, tegyétek rá a kenyeret és a bort, és míg esznek, alázatosan és vidáman szolgáljátok ki őket. Az étkezés után mondjatok nekik néhány szót az Úr igéjéről, végül pedig Isten szeretetéért először azt kérjétek tőlük, ígérjék meg nektek, hogy senkit sem ütnek le, és nem tesznek kárt egy ember személyében sem. Ha ugyanis mindent egyszerre kémétek tőlük, nem hallgatnának meg benneteket; ezt azonban az irántuk tanúsított alázatosságtok és szeretetetek miatt rögtön megígérik. Másnap ismét kerekedjetek föl, és a nektek tett ígéret fejében, a kenyérhez és a borhoz tegyetek még tojást és sajtot, s hasonlóképpen vigyétek oda és szolgáljatok nekik, míg esznek. Az étkezés után pedig mondjátok nekik: "Mit álltok itt egész nap éhségtől haldokolva, sok bajt tűrve, és gondolatban, cselekedetben annyi rosszat téve? Ezek miatt elvesztitek lelketeket, ha meg nem tértek. Jobb lesz, ha az Úrnak szolgáltok, és ő ebben a világban megadja majd, amire testeteknek szüksége van, végül pedig üdvözíti lelketeket." Az Úr pedig majd irgalmasságával ösztönzi őket, hogy térjenek meg alázatosságtok és szeretetetek láttán, amit irántuk tanúsítottatok." A testvérek tehát fölkerekedtek, és úgy tettek mindent, ahogy Szent Ferenc mondta nekik. A rablók pedig Isten irgalmából és kegyelméből, amely leszállott rájuk, szóról szóra, pontról pontra mindent meghallgattak és megtartottak, amit a testvérek kértek tőlük. Sőt a barátságos viselkedés és szeretet miatt, amit a testvérek irántuk mutattak, fát kezdtek hordani a remeteségbe, úgyhogy Isten irgalmából és annak a szeretetnek és közvetlen viselkedésnek következtében, amit a testvérek tanúsítottak, egyesek beléptek a rendbe, mások bűnbánatot tartottak, és a testvérek kezébe fogadalmat tettek, hogy többé nem követnek el efféle rosszat, hanem kezük munkájából akarnak élni. Ezen nagyon csodálkoztak a testvérek és mások is, akik hallották és megtudták. Elgondolkodtak Szent Ferenc életszentségén, hogy miként mondta meg előre azok megtérését, akik ilyen megbízhatatlan és rosszindulatú emberek voltak, és miként tértek olyan gyorsan az Úrhoz.